Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Egy évszak, három ünnep


Dél-Koreában - ahogy itt nálunk, Magyarországon is - vannak nemzeti ünnepek. Ebből három jelentős hagyomány ősszel, a sárguló falevelekkel érkezik. A három napos aratóünnep, a nemzet alapításának napja és a koreai hangul ábc ünnepe is ehhez az évszakhoz köthető.
A cshuszok, avagy az aratóünnep ideje alatt az emberek áldást mondanak az évi termésért egy családi összejövetel keretében. Nincs konkrét dátum, amihez köthetnénk a három fő koreai ünnep egyikét, ugyanis a kínai holdnaptár nyolcadik hónapjának 15. napjától számított három nap minden évben más időpontot takar. Idén ez szeptember 20-, 21-, 22-dik napja.
A három nap fontos eseményei közé tartozik a csharje (megemlékezés az ősökről)*, közös szongphjon főzés (lásd: recept), illetve régen különböző hagyományos játékok.
Több, mint 2000 évre vezethető vissza az aratóünnep eredete - létezik egy legenda, miszerint Juri, Silla királya egy országos verseny győzteseinek erre a három napra ünnepséget rendezett - de valószínűbb, hogy a koreaiak mérhetetlen Hold iránti rajongásához van inkább köze.
A koreai nemzet alapításának ünnepnapja az első koreai királyság alapításának napját szimbolizálja. A mitológia szerint a Dangun Wanggeom által alapított Gojoseon ez, bár több szempontból is megkérdőjelezhető Dangun, az első király hitelessége.
Az azért feltételezhető, hogy élő ember volt, hiszen állítólag Észak-Koreában megtalálták egyes maradványait (később a helyre sírt emeltek számára) - de szerintem ennek az információnak a hitelessége vitatható. Létezik viszont egy legenda, miszerint az égi király nővé változtatott egy tigrist, aki később egy szantálfa alatt imádkozott gyermekért - később meg is kapta, Hvanung az égi király feleségül vette.** Így született hát a legenda szerint Dangun, neve jelentése "szantálfa úr".
Az ünnepet minden év október 3-án tartják, külön rítusokat nemigen tartanak, mint például az aratóünnep alatt.
Október 9-én ünneplik a koreai ábc-t. Konkrét adatok ugyan nincsenek, nem tudjuk napra pontosan, hogy mikor jött létre a hangul, mikortól kezdték használni.
Nagy Sejong király, az akkor Joseon-dinasztia vezetője hozta létre 1446-ban az ábc-t, ami később, 1997-ben bekerült az UNESCO "A világ emlékezete" programba. Az ábc ma is használatban van, bár az idő elteltével kikopott pár jelölés. A hangul ünnepén sincsenek hagyományos ételek, programok, szokások, nem is öltöznek a hagyomány szerinti viseletbe.
Ezen ünnepek mindegyike fontos szerepet tölt be a koreaiak életében. A koreai emberek többsége nagyon hagyománytisztelő, általában a tradíciók idejét, szabályait betartják, szeretik is őket.
Ha egyszer Koreába megyek, mindenképp egy ilyen ünnep idején megyek majd, hogy én is részt vehessek ezek megvalósításában.



* ált. elnevezés csesza, de ez alatt az ünnep alatt csharje
** rövidített legenda. Eredeti verzió: wikipédia / Tangun kodzsoszoni király

(1. kép: cshuszok idei szokásos asztalterítés
2. kép: az elhunyt családtagok meglátogatása
3. kép: ilyenkor megszokott táncok, rituálék közül egy
4. kép: Dangun portréja
5. kép: Dangun szobra Dél-Koreában
6. kép: 1968-as versgyűjtemény
7. kép: régi viselet Dél-Koreában)

Post a Comment for "Egy évszak, három ünnep"